Augusztusban elkészült „A Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (MNTFS) érvényesülésének értékelése”, melyben az eredmények mellett a további teendőket is megfogalmazzák az értékelők.
Az értékelés célja annak feltárása volt, hogy 2014-2020 évek között a különböző Operatív Programokból megvalósuló fejlesztések milyen módon és mértékben járultak hozzá a 2011-ben elfogadott Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (továbbiakban: Stratégia) célrendszerének megvalósításához, a hátrányos helyzetű célcsoportok életkörülményeinek, társadalmi jellemzőinek, minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javulásához. Az értékelés célja volt továbbá javaslatok megfogalmazása a 2020 utáni időszakra is.
A fókuszban a gyermekjólét és gyermekvédelem, az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy, a lakhatás, valamint a kulturális párbeszéd és antidiszkrimináció területei álltak. E fejlesztésekre öt operatív program is nyújtott támogatást, de a fejlesztések gerincét az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) adta.
A megnyert támogatások révén az érintett települések a területi és egyéb sajátosságaik miatti lemaradást a fejlesztések ellensúlyozták és fejlődési esélyeket biztosítottak az érintetteknek. A következő programozási időszak (2021-2027) feladata ezen szint fenntartása és lehetőségek szerinti , mivel az esélyekkel élni is tudni kell.
Oktatás területén a roma származású és anyagi nélkülözéssel veszélyeztetett gyerekek iskolai lemorzsolódásának csökkentését célozza meg a Stratégia. Ezen a területen a végzettség nélküli iskolaelhagyással veszélyeztetett gyermekek számát sikerült csökkenteni, de még további erőfeszítésekre van szükség, hogy a munkaerőpiacon jól hasznosítható képzettséget szerezzenek a most még gyermekkorú fiatalok.
Foglalkoztatás területén folyamatos fejlesztések valósultak meg ebben az évtizedben, melynek eredményeképpen óriási foglalkoztatás-bővülés valósult meg Magyarországon. Ugyanakkor – ezzel párhuzamosan - jelentős munkaerőpiaci tartalékok állnak még rendelkezésre a megváltozott munkaképességű és a roma származású emberek körében. Az ő foglalkoztatásba való minél nagyobb arányú bevonása kapcsán további célzott fejlesztésekre van szükség.
Az egészségügy területén a programok célja az általános egészségi állapot javítása, az egészségben eltöltött évek számának növelése volt. A megvalósítást egymásra épülő, egymást kiegészítő felhívások biztosították, azonban további fejlesztésekre van még szükség ahhoz, hogy érezhető módon javuljon a célcsoportba tartozók egészségi állapota.
A lakhatás területén a szegregátumok felszámolása a Stratégia egyik legfontosabb célja, melyben egyszerre történtek jelentős előrelépések és bizonyosodott be, hogy jóval jelentősebb forrásallokációra lesz szükség a jövőben a szegregáció teljes felszámolásához.
Összességében a megvalósult fejlesztések a nehezítő körülményeket (pl. építőanyag-drágulás, stb.) is figyelembe véve fordulatot hoztak a társadalmi felzárkózás területén, azonban ezeket az eredményeket megtartani és további eredményeket elérni hasonlóan nagy feladatot jelent.
A mintegy 250 oldalas értékelés nyilvános, elérhető itt.