Az elmúlt hónapokban sikeresen küzdöttek meg a koronavírus okozta kihívásokkal a hajléktanok ellátórendszerében dolgozók, a támogatott meleg ételek kiszállítása és osztása mindvégig akadálytalanul folyt.
1. Befolyásolja-e a járvány a hajléktalanokkal közvetve/közvetlenül dolgozó szakemberek munkáját?
Igen, természetesen befolyásolta. Közvetlenül az RSZTOP-programot is érintette, hiszen a hajléktalanok számára kiemelten fontos az élelmezés biztosítása. Ezért a vírus veszélyhelyzet alatt elsődleges cél volt a munkanaponkénti étkezések számának növelése. Az adminisztratív lépések megtétele után a normál időszakban biztosítható maximum étel-adagszámon felül (4.724 db/munkanap) munkanaponként további 1.282 darab ételadag kiosztását tudtuk biztosítani az RSZTOP-programba bevont, elsősorban fővárosi szervezetek számára.
A hajléktalan emberekkel közvetlenül dolgozó, velük naponta találkozó szakembereket meg kellett óvni a fertőzéstől, és általánosságban elmondható, hogy a koronavírus okozta járványhelyzet a kezdeti időszakban eddig nem tapasztalt kihívás elé állította őket.. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) segítségével hetente maszkokat, gumikesztyűket, fertőtlenítő szereket kapnak a hajléktalanellátó szervezetek, immáron bőségesen elegendő, akár heti több ezres mennyiségben. Jelenleg a szervezetek egy esetleges második hullám esetén már több hónapra elegendő védőfelszereléssel rendelkeznek.
Az ellátórendszerben dolgozó szakembereinknek ki kellett alakítaniuk és meg kellett tanulniuk azokat a protokollokat, amellyel gátolni lehetett a fertőzés megjelenését, terjedését vagy szállásaink, nappali és egészségügyi ellátásaink gócponttá alakulását. A fertőzések a hajléktalan ellátásban szórványosak voltak, gócpont szerencsére sehol sem alakult ki. A központilag kiadott és követendő protokollok – a vészhelyzethez igazodóan - teljesen új – eljárásokat tartalmaztak. A hajléktalan-ellátás ugyanis alapvetően a lakhatás hiányából fakadó krízisek enyhítésére és az ártalmak csökkentésére van felkészülve, úgy, hogy tömegeket lát el. A nappali melegedőkben közös légterekben tartózkodik egyszerre húsz-harminc, de akár száz ember is, az éjjeli menedékhelyeken egy-egy lakószobában 10-15-20, sőt több ember alszik egyszerre, mindenhol közösek a vizesblokkok, konyhák, és az emberek egy része gyakran cserélődik. A fertőzés elkerülése azonban (a személyi higiénia javítása – kézmosás – mellett) a minél teljesebb szociális távolságtartást kívánta meg A hajléktalan embereket ezért minél tovább – lehetőleg 0-24 órában – izolálva, benntartjuk az ellátásban. Leginkább arra próbáltuk őket rávenni, hogy a lehető legkevesebbszer hagyják el az intézményeket A napi lázmérés, a tüneteket mutatók és a velük kapcsolatba kerülők, valamint a kórházakból érkezők tömegszálláson történő elkülönítése is mind-mind kialakítandó, megtanulandó és szigorúan betartandó új eljárás volt.
A hajléktalan emberekkel közvetve dolgozók életében az otthoni munkavégzés lehetősége, valamint a kollégákkal való távkapcsolat (közösségi üzenetváltás zárt csoportban, videokonferencia) tartása volt újdonság. Ezek elemei valószínűleg sok szervezetnél megmaradnak, a Hajléktalanokért Közalapítványnál mindenképp.
A Közalapítvány a központi költségvetésből – az EMMI-vel kötött szerződés keretében – évente pályázati úton támogatja a hajléktalan-ellátás működtetését és fejlesztését. A vészhelyzetre tekintettel kidolgoztunk (tovább szélesítettünk) egy minél teljesebben elektronikus úton működtetett pályázati lebonyolítási rendszert, lényegében a papír alapú dokumentációt minimálisra szűkítve. Bár a vészhelyzet visszavonásra került, az idei pályázati források kezelésénél kipróbáljuk ezt a rendszert, mivel lényegesen könnyíthet mind a pályázók, mind az közalapítvány adminisztrációs terhein.
A Közalapítvány évente konferenciát szervez az ellátásban dolgozóknak szakterületünk aktuális kérdéseiről. A járványveszély miatt idén ettől el kell tekintenünk, így egy fontos szakmai fórumunk és találkozási alkalmunk marad el.
2. Milyen intézkedések történtek a fertőzések elkerülése érdekében (a hajléktalanok, illetve a szakemberek esetében – pl. home office, social distance, kézfertőtlenítő, karantén stb.) Könnyen megoldható-e az ellátásban dolgozók védelme az új szabályok, illetve védőeszközök segítségével? Milyen nehézségekkel szembesültek?
A Közalapítványnál a hajléktalan emberek maszkokat kaptak, természetesen belépéskor kötelező a kézmosás (a viták elkerülésére a kézre adagolt folyékony szappannal), és a fertőtlenítőszer használata. Óránként fertőtlenítettük a gyakran megfogott tárgyakat (ajtókat, kilincseket, asztalokat). 24 órás bent tartásra törekedtünk, uniós és hazai társfinanszírozásból biztosítottuk a meleg vacsorát és még napi legalább egy étkezést. A nappali melegedőkben egyidejűleg korlátozott számú ellátott tartózkodhatott az intézményben. Óránként volt beengedés.
A Közalapítvány a központi költségvetésből – az EMMI-vel kötött szerződés keretében – évente pályázati úton támogatja a hajléktalan-ellátás működtetését és fejlesztését. A vírus okozta veszély miatt lehetővé tettük a támogatott szervezeteknek, hogy az addig még fel nem használt támogatásaikat (szerződésmódosítással) a veszélyhelyzet kezelésére fordítsák. Azok a szervezetek, amelyek élni tudtak ezzel a lehetőséggel, többek között ápolási eszközöket, anyagokat szereztek be (lázmérők, fertőtlenítők), a szociális izoláció miatt élelmezésre és egyéni segélyezésre fordították támogatásuk még fel nem használt részét.
A védőfelszereléssel, fertőtlenítőkkel való ellátottság jelenleg országosan jó, és egy következő hullám esetére tartalékokkal is rendelkezünk ezekből.
Néhány esetben leginkább a járvány elején a fertőzésgyanús, a teszteredményekre váró hajléktalan emberek izolációja, és a kórházakból érkező hajléktalan emberek izolált elhelyezése jelentette a nehézséget, hiszen mint írtuk, az épületeink alapvetően nem ezzel a céllal kerültek kialakításra. Egyes hajléktalanellátó szervezeteknél – korábbi pályázati támogatásból – rendelkezésre állnak önálló (vizesblokkos) lakókonténerek, amelyek az elkülönítésre használhatók.
Az ellátásban dolgozó kollégáknak sok új feladattal kellett megküzdeniük a vészhelyzet időszakában. A Közalapítvány a frontvonalon dolgozók munkahelyi (veszélyességi) pótlékát 100-ról 300%-ra emelte.
A Közalapítvány RSZTOP Projektiroda munkatársai home office-ban dolgoztak a veszélyhelyzeti állapot kihirdetésétől kezdve, és ehhez a technikai háttér biztosítása is megtörtént. Az adatszolgáltatás és esetleges dokumentumok fizikai érkeztetése/kezelése a partnerek adminisztratív tevékenységeinek könnyítése érdekében is lassításra kerültek.
3. Akadálytalanul folyik-e az étel kiszállítása: a szállító pontosan teljesít-e, van-e fennakadás a szállításban/átvételben? Van, amit másképpen szerveztek az osztások során a fertőzésveszély csökkentése érdekében?
Az ételek kiszállítása akadálytalanul folyt, a szerződések teljesítése pontos volt. A kiszállított ételek átvételekor kellett életbe léptetni biztonsági szabályokat: az átadás-átvétel az épületeken kívül (kapu előtt, udvaron) történt, mindkét részről maszkban, gumikesztyűben.
4. Érzékelhető-e a járvány hatása a meleg étel osztáson megjelenők számában, korosztályi vagy nemi összetételében? Ha igen, milyen változások vannak és vajon miért?
Korosztályi vagy nemi megoszlásában változás nem volt. Az igények természetesen megnövekedtek, mivel az érvényben lévő, a hajléktalanszállásokra is vonatkozó kijárási korlátozások, továbbá a többségében jövedelemnélküli emberek étkeztetését meg kellett oldani.
Az adagszámok növeléséhez a meglévő szolgáltatói szerződéseket kellett módosítani. A folyamat lezárását követően a Közalapítvány 2020. június 2-tól kezdhette meg a bővített szolgáltatásbiztosítást a veszélyhelyzet megszűntetéséig. Fentiek alapján a projekt június hónapban a meglévő intézményeken felül további 5 telephely bevonásával és munkanaponkénti 6006 db ételcsomag felhasználás lehetőségével tudott teljesíteni, 19 munkanapon át.
A hajléktalan-ellátás működése és a célcsoport igények alapján látható, hogy a nyári időszakban csökken az étkezést igénybe vevők száma – a veszélyhelyzet ideje alatt azonban ennek pont az ellentéte volt jellemző. A rendkívüli helyzetből adódó igény miatt 19 nap alatt közel 20.000 db ételadaggal több került kiosztásra, mint a megelőző év azonos időszakában:
- 2019 júniusában a 19 munkanap alatt 73.697 db ételadag került kiosztásra és elfogyasztásra míg,
- 2020 júniusában a 19 munkanap alatt – a növelt étel-adagszámok és új szállítási címek bevonásának lehetőségével – összesen 93.779 db ételadag került kiosztásra és elfogyasztásra.
5. Hogyan hatott a járvány az ellátók és az ellátottak pszichés állapotára, szociális viselkedésére?
A kollégák kezdeti tanácstalansága az új protokollok kialakítása után oldódtak, legalábbis a Közalapítványnál biztosan. A veszélyhelyzet alatt érzett állandó készültségi állapot miatt azonban a munkatársak fokozatosan fáradtak, és hamarabb kimerültekké váltak. Bár az első szakasz lezárult, fenntartjuk a figyelmet és fokozottan ügyelünk a higiéniai és az infekciókontroll előírások betartására.
Az ellátottakat a kijárási korlátozás, vagy adott esetben 24 órás bezártság nehézségei természetesen megviselték. Meg kell jegyezni, hogy az ellátottak átérezték a helyzet súlyát és a megszokottnál együttműködőbbek voltak az egész időszakban. A többletnehézségeket a vártnál jobban viselték.
6. Mennyiben befolyásolja a járvány a partnerekkel való kapcsolattartást, egyeztetéseket, workshopokat, stb.?
Mivel a Közalapítvány alapvetően egy budapesti székhelyű irodából koordinálja az országos szinten megvalósított étkeztetést, ezért az együttműködő partnerekkel való kapcsolattartás normál működésmód mellett is első sorban elektronikus felületen vagy telefonon zajlik. Így a veszélyhelyzet következtében megnövekedett, a szociális munkásokat érintő működtetési terhek csökkentésének érdekében ezeket a kommunikációs csatornákat használtuk. A megvalósítást kísérő, a szolgáltatásnyújtás szakmai és technikai folyamatainak minőségbiztosítását célzó online tevékenységeink szintén kiemelt hangsúlyt kaptak. Azaz felfüggesztésre kerültek az Együttműködő partnerek megvalósító helyszíneit (ételosztó intézményeit) érintő helyszíni szakmai, illetve minőségi monitorozási folyamatok, és az ételek kiosztása során nyert tapasztalatok vagy jelzések rögzítése és ügyintézése elektronikus eszközháttérrel zajlott.
A projektet kísérő, évenként, regionális szinten egy alkalommal megtartott tapasztalati találkozók általában az év utolsó hónapjaiban kerülnek megtartásra, így a kialakult helyzet ezeket az alkalmakat még nem befolyásolta.
7. Mennyiben befolyásolja a járvány a projekt adminisztrációt, elszámolásokat, IH-val való kapcsolattartást? Vannak-e könnyítések az elszámolásban?
Az étkezési csomagok kiszállítását és átvételét igazoló, a teljesítést alátámasztó és a kifizetési folyamatokat nyomon követő dokumentáció kezelésének eljárásán nem változtathattunk és nem is változtattunk. Ezek a folyamatok a megszokott ritmusban és módon zajlottak, hiszen a szerződésben foglaltak teljesítése nem módosulhatott. Ennek következtében az RSZTOP-3.1.1 az elszámolás feltöltésében is meg tudta tartani a megszokott ütemet.
A projekt adatszolgáltatását alátámasztó, tehát az együttműködő hajléktalanellátó szervezetek intézményei által beküldött adatok tekintetében észlelhető volt némi fennakadás, hiszen az intézmények munkatársai esetében a járványhelyzet kapcsán szükséges működtetési és koordinálási feladatok kaptak prioritást, azonban ezek rendezésre kerültek, amint beállt a veszélyhelyzet során kialakított, helyszínekre érvényes intézkedési és ügyeleti protokoll. Az adminisztráció fizikai dokumentumainak megküldését érintően pedig a Projektiroda kezdeményezte ezen alkalmak csökkentését és javasolta az összevont postázást az együttműködő partnerek számára.
A projekt az Irányító Hatósággal első sorban elektronikus úton tarja a kapcsolatot, így ez az egyeztetési felület nagyobb hangsúlyt kapott a megszokottnál.
