Középpontban az ember

A Széchenyi 2020 program 10 operatív programja közé tartozik az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP). Az operatív programok keretében Magyarország a 2014-2020 közötti időszakban európai uniós források segítségével olyan fejlesztéseket hajt végre, amelyek előmozdítják az ország gazdasági-társadalmi kohézióját és versenyképességét. Az EFOP ehhez a humán tőke növelésével és a társadalmi környezet javításával járul hozzá, amelyre mintegy 981 milliárd forint áll rendelkezésére.

Forrás: EFOP Irányító Hatóság

Az EFOP fő beavatkozási irányai az alábbiak:

·      Társadalmi felzárkózáshoz való hozzájárulás: a felzárkózás-politika alapvető célja a kihasználatlan társadalmi erőforrások bevonása a társadalom fenntartásába, azaz a gyermekeket sújtó nélkülözés visszaszorítása, a tartós szegénységben élők, köztük a romák felzárkózása, a periférikus élethelyzetek megszüntetése, a halmozottan hátrányos helyzetű emberek becsatornázása a munkaerő-piacra, valamint a települések helyi megtartó képességének erősítése.

·     A család társadalmi szerepének megerősítése és a társadalmi összetartás erősítése: egymás iránti szolidaritás erősítése, a társadalmi aktivitás fokozása, a közösségépítés, a hátrányos megkülönböztetés és az előítéletek elleni küzdelem, a hátrányos helyzetben lévő fiatalok és gyermekek harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődésének elősegítése és életesélyeinek javítása, az idősek és a megváltozott munkaképességűek támogatása, az aktív befogadás erősítése.

·    Egészségfejlesztés és betegségmegelőzés, egészségügyi fejlesztések: a lakosság egészségkultúrájának fejlesztése, az egészségtudatosság növelése, az egészségügyi ellátórendszer prevenció fókuszú áthangolása, a szűrővizsgálati rendszer korszerűsítése, népegészségügyi szolgáltatásokhoz való általános hozzáférés javítása, egészségügyi humán erőforrás hiányának enyhítése, az alapellátás megerősítése.

·    A köznevelés minőségének fejlesztése, kiemelt tekintettel a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentésére: minőségi, méltányos, fenntartható és költséghatékony köznevelési rendszer megteremtése, a pedagógus hivatás megerősítése, a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentése.

·      A munkaerő-piaci változásokhoz alkalmazkodni képes felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése:   az oktatási és képzési rendszerek munkaerő-piaci igényekhez való igazodásának javítása; a friss diplomások munkához jutásának elősegítése.

·      Utánpótlás mennyiségi és minőségi megerősítése a humán intézményekben dolgozók körében és a kutatás-fejlesztésben a minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása érdekében.

 

Az EFOP keretösszege 980,9 milliárd forint. A jelenlegi időszakban kiemelt cél az egészségügy fejlesztése és az egészségügyi ellátás színvonalának javítása, amelyre több mint 160 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre. Ebből az összegből 85 milliárd forintot meghaladó összeget infrastruktúrára, míg közel 80 milliárd forintot az egészségügy humán jellegű fejlesztésére fordítunk. Az EFOP közel egyharmada, mintegy 360 milliárd forint a köznevelés és a felsőoktatás területére összpontosul, a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet pedig 350 milliárd forinttal támogatjuk. A magyar családok támogatására is jelentős forrást biztosít az EFOP, így több mint 105 milliárd forintot fordítunk a programból a család és a fiatalabb nemzedékek társadalmi szerepének megerősítésére.

 

Forrás: Európai Uniós Fejlesztéspolitikáért Felelős Államtitkárság

Forrás: Európai Uniós Fejlesztéspolitikáért Felelős Államtitkárság

Az Operatív Programban összesen 142 felhívás került meghirdetésre és több mint 5000 projekt nyert támogatást az alábbi 5 prioritási tengely keretében:

Forrás: Európai Uniós Fejlesztéspolitikáért Felelős Államtitkárság 

1. Együttműködő társadalom

Az első prioritási tengely célja egyrészt a foglalkoztathatóság javítása, amelynek érdekében a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatási rehabilitációját, a fogvatartottak visszailleszkedését, a romák – kiemelten a roma nők – képzését és a felépülőben lévő szenvedélybetegek lakhatását támogatjuk. Másrészt a család társadalmi szerepének megerősítése területén a családi krízishelyzetekkel kapcsolatos szolgáltatásokat, a fiatalok vidéken maradásának támogatását, illetve a befogadó szülőknél, gyermekotthonban és javítóintézetben neveltek visszailleszkedését segítik a fejlesztések. A prioritás kiemelt célja a társadalmi együttélés erősítése, amelynek érdekében olyan projekteket támogatunk, amelyek a hátrányos helyzetűek, romák aktív társadalmi szerepvállalását segítik elő, továbbá támogatják a nemzeti, etnikai identitás megőrzését, valamint az önkéntességet és a karitatív munkát előmozdító civil társadalom megerősítését. 

Fotó: Gruber Márk István / EMMI

2. Infrastrukturális beruházások a társadalmi együttműködés erősítése érdekében

A 2. prioritási tengely olyan infrastrukturális fejlesztéseket támogat, amelyek hozzájárulnak a rászoruló gyermekek életesélyeinek növeléséhez, a társadalmi együttműködést és a közösségfejlesztést szolgáló intézmények és szolgáltatások fejlesztéséhez. E prioritás keretében valósul meg a bentlakásos intézmények kiváltása, vagyis a nagy létszámú intézményekben élő személyek kiköltöztetése kisebb lakóközösségekbe, ahol megfelelő szakmai segítség mellett önálló életvitelt folytathatnak. A prioritási tengely támogatja az egészségügyi rendszer infrastrukturális fejlesztéseit is, elsősorban a fekvőbeteg ellátást kiváltó és lerövidítő szolgáltatások, megoldások bevezetése érdekében.

Fotó: Gruber Márk István / EMMI

  3. Gyarapodó tudástőke 

A harmadik prioritási tengelyen elsősorban olyan fejlesztések valósulnak meg, amelyek a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentését és az esélyegyenlőség növelését célozzák, különös hangsúlyt fektetve a kompetenciafejlesztésre a nem formális (vagyis iskolarendszeren kívüli oktatás, képzés) és informális (nem tudatos önképzés, amikor mindennapi tevékenységeink során bővítjük kompetenciáinkat) tanulási lehetőségek támogatásával. Másrészt a minőségi oktatáshoz, neveléshez és képzéshez való hozzáférést biztosítják, ennek keretében a pedagógusok szakmai fejlesztése, tartalmi, módszertani fejlesztések és a köznevelés területén az ágazati és intézményi irányítás fejlesztése valósul meg.


Fotó: Gruber Márk István / EMMI


  4. Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében

A 4. prioritási tengely céljai közé tartozik a köznevelési intézmények infrastrukturális fejlesztése, illetve a nem formális és informális tanuláshoz kapcsolódó szolgáltatások infrastrukturális alapjainak fejlesztése könyvtárakban, múzeumokban, levéltárakban. A felsőoktatás területén a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növeléséhez kapcsolódó, valamint a gazdasági igényeknek való jobb megfelelést támogató infrastruktúrafejlesztési projektek nyernek támogatást.

Fotó: Gruber Márk István / EMMI

 

5. Pénzügyi eszközök alkalmazása a társadalmi együttműködés erősítése érdekében, valamint társadalmi innováció és transznacionális együttműködések

Az EFOP pénzügyi eszköz hitelprogram célja az EFOP által lefedett területeken (egészségügyi, köznevelési, felsőoktatási, szociális, gyermekvédelmi, és társadalmi felzárkózási, ifjúság- és családügyi, gyermekek napközbeni ellátását célzó, továbbá kulturális szolgáltatások) szolgáltatásfejlesztést megvalósító mikro-, kis- és középvállalkozások részére visszatérítendő támogatást nyújtani versenyképességük növelése érdekében. E prioritási tengely keretében valósulnak meg továbbá a társadalmi innovációt szolgáló projektek (új módszerek kipróbálása, kidolgozása és kiterjesztése) és a nemzetközi együttműködések támogatása, szintén az 1. és 3. prioritási tengelyek által lefedett területeken.

Egy főre jutó EFOP támogatás nagysága járásonként (a megítélt támogatások alapján, az országos átlag százalékában):

Forrás: Innovációs és Technológiai Minisztérium, Monitoring és Értékelési Főosztály