Tizenéves korosztály műszaki és természettudományos érdeklődésének felkeltése, pályaorientációjának elősegítése. Felzárkóztató és tehetséggondozó programok a felsőoktatásba való bekerülés fokozása érdekében.
A Miskolci Egyetem és konzorciumi partnere, az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség által 396 721 568 forint európai uniós támogatás felhasználásával megvalósított „TUDÁS-VÁR a Miskolci Egyetem” című projekt fő célkitűzése a pályaorientáció és a matematikai, természettudományos, informatikai, műszaki szakok népszerűsítése, valamint a hátrányos földrajzi, társadalmi, gazdasági helyzetből származó fiatalok képzettségi szintjének javítása és felsőfokú végzettséghez jutásuk elősegítése.
A Miskolci Egyetem hosszú távú célja, hogy elősegítse a halmozottan hátrányos jegyekkel rendelkező észak-magyarországi régióban a helyi gazdaság igényeinek megfelelő végzettséggel rendelkező szakemberek képzését, az egyetem elismert műszaki karainak képzési palettájára támaszkodva.
A felsőoktatási képzettségi szint növelését és a felsőoktatásba való bekerülés fokozását célozza az egyetem korai pályaorientációs tevékenysége, illetve a 11-18 éves korosztály számára szervezett felkészítő képzések. A sikeres népszerűsítő tevékenység eredményét láthatjuk a 2019. júliusi felvételi adatokban is: a tavalyihoz képest 5%-kal nőtt az egyetemre felvett hallgatók száma.
Az EFOP-3.4.4-16 kódszámú felhívás keretében olyan projektek támogatására kerül sor közel 8 milliárd forint értékben, amelyek hozzájárulnak a matematikai, természettudományi, informatikai, műszaki szakokra (MTMI szakok) történő jelentkezések népszerűsítéséhez, továbbá kiemelten kezelik a hátrányos csoportok felsőoktatásba való bekerülését.
Élményközpont – Miskolci Egyetem:
A kvantum gép - ElmeHáza és a Miskolci Egyetem közös produkciója
A kiállítás - ElmeHáza és a Miskolci Egyetem közös produkciója
Az EFOP-3.4.4-16-2017-00008 azonosító számú, „Tudás – Vár a Miskolci Egyetem!” megnevezésű projektről és a megvalósítás sikereiről a Miskolci Egyetem rektorával, Prof. Dr. Torma Andrással beszélgettünk.
Rektor Úr, kérjük, mutassa be az érdeklődőknek a Miskolci Egyetem Észak-magyarországi régióban betöltött meghatározó szerepét!
A Miskolci Egyetem regionális beágyazottsága és szerepe vitathatatlan. Egyetemünknek meghatározó szerepe van a régió felemelkedésében: kezdeményezőként, a betelepülő cégek szakmai partnereként, a térség lakóinak helyben tartását is biztosító szellemi kisugárzóként, oktatási kapacitásként és szakmai műhelyként egyaránt.
A Miskolci Egyetem stratégiai célja, hogy az Intézményfejlesztési Tervében megfogalmazott „INNOVATÍV TUDÁSVÁROS” küldetés jegyében építse, fejlessze jövőbeni tevékenységét. Az intézmény a dinamizálódó város és régió adta új mozgástereket kihasználva az oktatás, a kutatás-fejlesztés és a társadalmi kötelezettségvállalás területein is a kiválóságra törekszik. A Miskolci Egyetem átalakuló környezetében, a jelenlévő, megjelenő, illetőleg erősödő vállalkozásokkal, intézményekkel együtt, sajátos tevékenységeivel, a helyi és a regionális intézményrendszer szereplőinek körében betöltött funkcióival támogatja és szolgálja a térség felemelkedését. A projektben megfogalmazott célokon keresztül a Miskolci Egyetem a felsőoktatási hozzáférést növelő megoldások és programok bevezetésével, az intézmények, cégek és társadalmi-civil szervezetek közötti oktatási együttműködések, mentori szerepek megerősítésével, a pozitív társadalmi szerepvállalásával erősíti az intézmény szellemi kisugárzását, térségi megtartó erejét, amely egyben az Intézményfejlesztési Terv stratégiájának megvalósulása is.
Jelen projekt is a regionális szerepünket erősíti, hiszen fontos részét képezi a beiskolázási tevékenység diverzifikálása, a tanulmányi versenyekre való felkészítő programok működtetése és a felsőoktatásba való bekerülést támogató események, rendezvények kínálatának növelése.
Hogyan látja a hallgatói létszám alakulását az elmúlt években, különös tekintettel az MTMI szakok feltöltöttségét tekintve?
Az utóbbi években a Miskolci Egyetemnek a kedvezőtlen demográfiai helyzet ellenére sikerült megőriznie közel 10000 fős hallgatói összlétszámát. Az első évfolyamra felvett hallgatóink száma 2014-től évről évre növekszik, és 2019-ben a 3000 főt is meghaladta. Az MTMI szakokra való tekintettel az tapasztalható, hogy a Gépészmérnöki és Informatikai Kar alapképzéseire felvételt nyert hallgatók létszáma folyamatosan emelkedik, nagy népszerűségnek örvend az utóbbi három évben. Ugyanez mondható el a Gazdaságtudományi Kar felsőoktatási szakképzéseiről és alapképzéseiről is. A Műszaki Anyagtudományi Karon az alapképzésre felvételt nyert hallgatók létszáma szintén emelkedett, míg a Műszaki Földtudományi Kar elsőseinek száma közel azonos. Így összességében a hallgatói létszám folyamatosan növekvő tendenciát mutat.
Ezek alapján Ön szerint mi a projekt megvalósításának kiindulópontja, legfőbb indokoltsága, illetve mi az a körülmény, amin változtatni szükséges?
Egy felsőoktatási intézmény, ahogyan azt a szakpolitikai ajánlások is megfogalmazzák, akkor teljesíti a feladatát, ha a hallgatóknak átadott ismeretek a munkaerőpiacon relevánsak, a társadalom és a nemzetgazdaság számára egyaránt hasznosak, és ha az ország minden régiójában kellő számú, megfelelő végzettséggel rendelkező szakember áll rendelkezésre. Az utóbbi körülmény Észak-Magyarországon meglehetősen nagy problémát jelent, hiszen az idetelepült nagy, ipari szereplők folyamatos munkaerőhiánnyal küzdenek. Ez az első olyan tény, amin változtatnunk kell. A projekt a pályaorientációval, a felsőoktatásba való bekerülés támogatásával közvetetten és közvetlenül is hozzájárul ehhez a változáshoz.
A második megváltoztatásra szoruló körülmény az, hogy a magyar felsőoktatási intézmények hallgatói kibocsátása a felvett diákok számához viszonyítva arányaiban alacsony, vagyis magas a lemorzsolódás. Ennek csökkentése a felsőoktatást érintő, illetve az intézményekben tapasztalható átalakítások egyik központi eleme. A köznevelés fejlesztése mellett a lemorzsolódás hatékony kezelése feltételezi a felsőoktatáshoz kapcsolódó felkészítő képzések folytatását is, azaz a lemorzsolódást okozó, bemeneti kompetencia hiányok, hátrányok megelőző jellegű csökkentését. A projektben éppen ezért számos olyan felkészítő kurzust hirdettünk és hirdetünk, amelyek az érettségi sikeres letételét és a felsőoktatásba való belépés zökkenőmentességét hivatottak biztosítani.
Fontosnak tartjuk, hogy a fiatalok számára a felsőoktatás minél szélesebb körű hozzáférhetőségét biztosítsuk, hiszen az oktatásban való részvétel növelése, a társadalmi felzárkóztatás, a hátránykompenzáció a gazdasági fellendülés alapjai. Ennek megfelelően a projektben számos kommunikációs rendezvényt valósítunk meg, amelyek célja a felsőoktatás, és kiemelten az MTMI területek iránti érdeklődés és elköteleződés növelése, az „egyetemi élet” iránti vágy kialakítása. A rendezvényeket a MTMI életpályákat népszerűsítő videós blogbejegyzések, imázsfilmek, kommunikációs kiadványok és nyári táborok is kísérik, amelyek segítségével a projekt célcsoportját jelentő korosztály megismerkedhet a Miskolci Egyetem képzési kínálatával és segítséget kaphat a számára megfelelő életpálya kiválasztásában.
A műszaki területek a magyar gazdaság számára hosszútávon meghatározó, stratégiai szempontból is fontos területek, hiszen a hazai ipari termelés, alapanyag feldolgozás, valamint energia előállítás, amelyet elsősorban hazai erőforrásokra alapozva célszerű megvalósítani, nem nélkülözi a megfelelő szakember utánpótlást. Ennek érdekében a pályázat célcsoportjába tartozó középiskolai diákok és szüleik, az őket oktató középiskolai tanárok számára a terület bemutatása, annak műszaki érdekessége, valamint a megélhetési perspektívát bemutató szemléletformáló tájékoztató és kommunikációs anyagok elkészítése nélkülözhetetlen. A jelenlegi kormányzati kommunikáció a hazai gépjárműipari fejlesztéseket emeli első helyre, azonban látni kell, hogy hosszú távon ez az iparág is igényel nyers-, alapanyag és energetikai hátteret, amelyhez nélkülözhetetlen a hazai források felhasználása, ehhez pedig hazai szakemberek jelenléte.
A pályázati felhívásban rögzítésre került, hogy a konstrukció kiemelt célja a felsőfokú képzettségi szint növelése, a felsőoktatásba való bekerülés fokozása, a hátrányos földrajzi, társadalmi, gazdasági helyzetből származó fiatalok képzettségi szintjének javítása, és a felsőfokú végzettséghez történő jutásuk elősegítése, különösen a jelenleg általuk alulreprezentált szakokon, illetve a matematikai, természettudományi, informatikai, műszaki szakokra való jelentkezés fokozása.
A projekt készségfejlesztő és kommunikációs programokkal segíti a felsőoktatásba és kiemelten a Miskolci Egyetemre való bekerülést, illetve a matematikai, természettudományos, informatikai, műszaki szakok népszerűsítését a köznevelésben. Mindemellett különös figyelmet fordít a segítségre szoruló fiatalokra, a hátrányos helyzetűekre, a korai pályaorientáció kérdéseire. A projekt emellett foglalkozik a tehetséggondozással, az információk minél szélesebb körű, digitális formában történő terjesztésével, ezzel is javítva a komplex programokkal fejlesztendő – döntően hátrányos helyzetű - járásokban lakó fiatalok felsőoktatásba való bekerülésének esélyét.
A projekt felismeri, hogy a pályaorientáció hosszabb távú, komplex megközelítést igénylő tevékenység, amely csak a köznevelés és a felsőoktatás szinergikus együttműködésével lehet hatékony és sikeres. Éppen ezért fontos kiemelni az általános pályaorientáció, az EFOP 3.2.5.-16 Pályaorientáció, kiemelten „Az MTMI készségek és kompetenciák fejlesztése a köznevelés rendszerében” című felhívás tevékenységei és a jelen projekt keretében végzett felsőoktatási beavatkozások közötti kapcsolódásokat.
Mindezeket figyelembe véve kik jelentik a projekt célcsoportját?
A pályázatban megcélzott iskolai általános pályaorientációnak és az iskolán kívüli felsőoktatásba való bekerülést elősegítő készségfejlesztő és kommunikációs programoknak, továbbá a specifikus készségfejlesztő foglalkozásoknak három közvetlenül érintett célcsoportja van. A képzési folyamatban azonosítható státuszuk alapján célcsoportnak számítanak a beiskolázási pozíciójú középiskolások és oktatóik, a korai pályaorientációs tevékenységgel megcélzott általános iskolások és tanáraik, valamint a Miskolci Egyetem oktatói, pedagógushallgatói.
A célcsoportok a beavatkozási területek alapján is egyértelműen kijelölhetőek. Az ismeretbővítő és készségfejlesztő akciók, illetve a Miskolci Egyetemre jellemző MTMI szakok népszerűsítésének célcsoportjai a felsőoktatásba potenciálisan jelentkező fiatalok, különös tekintettel a valamely szempontból segítségre szoruló tanulókra. Fontos számunkra, hogy az egyéb támogató tevékenységekkel elérjük az érettségizett, de felvételt nem nyert hallgatókat és a köznevelési intézmények MTMI területen oktató pedagógusait, de a képzések és a szakmai napok a köznevelési intézmények MTMI területeken oktató pedagógusainak, pedagógushallgatóknak és a Miskolci Egyetem MTMI területen oktató oktatóinak is szólnak.
A projekt közvetett célcsoportjába tartoznak azok, akik a projekt megvalósítás során tervezett tevékenységeknek nem közvetlen részesei, tehát közvetlen vagy közvetett módon nem részesülnek támogatásban, de a projekt által finanszírozott tevékenységek és szolgáltatások rájuk is hatással vannak. Ilyen célcsoportnak tartjuk az elsődleges célcsoportba tartozó tanulók szüleit, akik, mint a beiskolázási döntések potenciális véleményformálói jelennek meg látókörünkben. Ide soroljuk ugyanakkor azokat a tanulókat is, akik adott esetben egy projektelem eredményének nem közvetlen használói, de közvetett módon annak haszonélvezőivé válnak.
Ennek kapcsán közvetett szolgáltatásban, vagy annak eredményében részesülő célcsoportnak tekintjük a rendezvényekhez, ismeretekhez és tudásbázisokhoz hozzáférő egyetemi hallgatókat, a lakosságot, és a helyi társadalom szereplőit. A tevékenységek és eredmények sokoldalú kommunikálása elősegítheti a továbbtanulni vágyók pályaorientációját, az Egyetemen folyó tevékenység jobb megismerését.
Hozzávetőlegesen mennyi fiatal közvetlen elérését célozza a projekt és milyen módon vonják be őket?
A projektben arra törekszünk, hogy a fenti célcsoportok minél több tagjához eljuttassuk a projekt egyes elemeit. A pályázat beadásakor az elérni kívánt számot jelentősen alábecsültük. Eredeti elképzeléseink szerint a KSH adatbázis alapján kalkulált potenciális célcsoport nagyság (22 527 fő) 30 százalékát szerettük volna közvetlen vagy közvetett módon megszólítani. A projekt jelenlegi szakaszában elmondhatjuk, hogy a kitűzött célértéket már most jóval meghaladtuk. A projekt keretein belül szervezett rendezvényeken, konferenciákon, látogatásokon, szakmai napokon, kirándulásokon, nyári táborokon ugyanis több mint 10 000 fiatal vett részt.
Nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy a projektelemeket folyamatosan az általuk megfogalmazott igényeknek megfelelően alakítsuk. A 2019-es nyári táborunk tematikáját például a köznevelési intézményekbe eljuttatott kérdőívek adatainak elemzése után, az ott megfogalmazottaknak megfelelően alakítottuk ki, de az érettségi felkészítőinket is minden évben az iskolák megkérdezésével hirdetjük meg. A projekt keretében nyújtott pályaorientációs tanácsadói szolgáltatásunk is folyamatosan bővül – ez is a célcsoport igényeire adott válasz. Megszólításuk és bevonásuk fontos célkitűzésünk. Rendszeresen tartunk nyílt napokat, roadshow-kat, ahol alkalmuk nyílik a velünk való beszélgetésre, de formálisabb eszközökkel – például kérdőívekkel, fókuszcsoportos interjúkkal – is mérjük az igényeiket.
A projekt a Miskolci Egyetem és konzorciumi partnere, az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség által közösen kerül megvalósításra. Együttműködésük korábbra nyúlik vissza vagy kifejezetten a konkrét cél megvalósítása érdekében jött létre a közös munka?
Az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség és a Miskolci Egyetem együttműködése korábbra nyúlik vissza, de a közös célok kitűzése és megvalósítása ennek a projektnek köszönhető. Olyan konzorciumi partnert kerestünk, aki megfelelő kapocs a képzési intézmények és az őket a jövőben foglalkoztató vállalatok között. Az EJMSZ kifejezetten azért jött létre, hogy közvetlen tapasztalataival segítse és támogassa, még intenzívebbé tegye az oktatási intézmények, a gazdasági szereplők és a mérnökszakma képviselői közötti kapcsolatot; tanácsaival hozzájáruljon egy sikeres és kreatív mérnöknemzedék képzéséhez. A Szövetség stratégiai céljai illeszkednek a Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Tervében megfogalmazottakhoz és így – természetesen – jelen pályázat célkitűzéseihez is. Közös érdekünk, hogy növekedjen a mérnökszakma társadalmi presztízse, hogy az oktatás rugalmasan alkalmazkodjon a piacgazdasági igényekhez és hogy a piaci szereplők folyamatosan kommunikálni tudják az oktatási intézmények felé a hosszú távú gazdasági elvárásokat.
A projektben való együttműködésünk mellett rendszeresen részt veszünk az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség szakmai fórumain, konferenciáin és bízunk abban, hogy a kialakult jó kapcsolat a projekt fenntartási időszaka után is lehetőséget biztosít arra, hogy a Miskolci Egyetemen folyó műszaki képzések a piaci igényekre dinamikusan reagálni képes, a vállalatokkal, ipari szereplőkkel együtt kialakított, jövőbe tekintő oktatási programok legyenek.
Milyen helyszíneken valósul meg a projekt, csak az egyetemi campuson vagy máshol is?
A projekt elsősorban a Miskolci Egyetemmel, annak képzéseivel és az országban egyedülálló campusával szeretné megismertetni a felsőoktatásba potenciálisan jelentkező fiatalokat, így akcióink, programjaink jelentős része helyben, a Campus területén zajlik. Vannak azonban olyan projektelemek, amelyeknek elsődleges funkciója és célkitűzése a felsőoktatással és az MTMI területekkel való megismerkedés lehetőségének „házhoz vitele”. Ennek megfelelően a pályaorientációs szolgáltatásaink 13 köznevelési intézményben érhetőek el, a GeoGebra és MAKadémia roadshownkkal pedig több mint 50 helyszínen jártunk. A XXI. század kihívásaira reagálva az online térben is jelen van a projekt, az egyetemi és kari YouTube csatornákon elérhetőek a projektben készített imázs-videók, illetve a műszaki-természettudományos problémákat bemutató vlogbejegyzések. A „Matematikai minimumok” című MOOC-unk pedig bárki számára nyitott a Miskolci Egyetem tömeges nyílt online kurzusokat kínáló ME MOOC rendszerén keresztül.
Milyen módszerek és eszközök állnak rendelkezésre a megvalósítás során? Mit emelne ki az eddig megvalósított programok, rendezvények vagy médiatartalmak, tananyagok közül?
Az előzőekben már számos programelemünket említettem, így engedjék meg, hogy most azokról szóljak, amelyek eddig még nem kerültek szóba. A tehetséggondozás, a műszaki és természettudományos tájékozottság növelése fontos feladatunk, ezért rendeztük meg az Országos Földtudományi Diákkonferenciáinkat és a Vadász Dénes Programozói versenyt. Megjelent és folyamatos terjesztés alatt áll a „MEnők. Nők a tudományban” című kötet, ami célzottan a fiatal lányoknak szól, körükben népszerűsíti a természettudományos életpályát. 3D-s szoftverrel megtámogatott Tanbányánk fizikailag és virtuálisan is látogatható, de a nagy népszerűségnek örvendő szabaduló játékok mintájára kialakított az Élményközpontot is említhetem, ahol az érdeklődő diákok (és felnőttek) játékos formában ismerkedhetnek meg a Miskolci Egyetemmel, annak képzéseivel, mérnöki alkotásainkkal (feltéve, ha kiszabadulnak). Elkészült két digitális terepasztalunk, számos szakmai napot és workshopot szerveztünk a köznevelésben és a felsőoktatásban dolgozóknak, amelyeken a Z generáció oktatásának kihívásaival éppúgy foglalkoztunk, mint a társadalmi vállalkozásokkal.
Ön szerint milyen kedvező hatásai vannak jelenleg a projektnek, illetve hosszútávon még milyen változásokra számítanak?
A projekt kedvező hatásai között kell említenünk azt, hogy jelentősen megnövekedett a Miskolci Egyetem országos láthatósága. Rendezvényeink egyre népszerűbbek, amit az is jól mutat, hogy a projektben vállalt 8 roadshow helyett immár 36 ilyen típusú rendezvényt valósítottunk meg – természetesen azért, mert a pozitív visszajelzések azt mutatják, hogy nagy szükség és igény van ezekre. Kedvező hatásnak értékeljük azt is, hogy a projekt keretében kínált szolgáltatások és a kialakított látogatóközpont vonzó „úticéllá” tették a Miskolci Egyetemet. Osztálykirándulások, középiskolai napok, a felsőoktatás potenciális belépőit megcélzó szakmai rendezvények helyszínévé váltunk, ami tovább erősíti az Egyetem és a régió kapcsolatait.
A projekt célcsoportját a köznevelési intézmények 6-12. osztályos tanulói alkotják, így hosszú távon arra számítunk, hogy a korai pályaorientáció, a karriertanácsadás néhány éven belül nagyobb létszámban „tereli” a felsőoktatás, a továbbtanulás felé a diákokat. A szélesebb közönséget megszólító rendezvényektől azt reméljük, hogy az élethosszig tartó tanulás jegyében olyanokat is sikerül bevonnunk rövid vagy hosszútávú képzési programokba, akiket elsősorban személyes érdeklődésük vezet. Lásd Szépkorúak Akadémiája.
Nagyon örülök annak, hogy az utóbbi években kinyílt a Miskolci Egyetem, és nyáron a kisiskolásoktól zajos az ország legszebb Campusa.
Mit üzenne a projekttel kapcsolatban a célcsoportba tartozó fiataloknak?
A projektünk címét üzenném: Tudás-Vár a Miskolci Egyetem! A Miskolci Egyetem a tudás vára, ahol rendkívül széles képzési palettával, országos szinten is unikális szakokkal, egyedülálló szépségű Campussal, széles és fejlett hallgatói szolgáltatásokkal, felkészült oktatókkal várjuk a diákokat. A projekt eredményeképp sokan megismerhették és megismerhetik az egyetemet, az itt oktató kollégákat. Az itt megszerzett tudással az egész világban tud érvényesülni a diák, kiemelve azt, hogy szeretnénk, ha a tudásuk helyben hasznosulna, hiszen a már itt lévő és a folyamatosan betelepülő cégek is igénylik azokat a fiatal munkaerőket, akik a Miskolci Egyetemen szerezték diplomájukat. Reméljük érzik és tudják: a Miskolci Egyetem várja őket!
A projekt támogatása az EFOP -3.4.4-16 számú pályázati konstrukció keretében történt.
A bemutatott pályázat azonosítója: EFOP-3.4.4-16-2017-0008
